1.0Sanszhttps://sansz.cafeblog.huSomogyi Eszterhttps://sansz.cafeblog.hu/author/somogyi_eszter/<p><img class="alignnone size-medium wp-image-306" src="https://sansz.cafeblog.hu/files/2017/04/7fccf18a1be6e90dab0b2b6f4a1e238b-d3cnnur-300x300.jpg" alt="" width="300" height="300" /></p> <p style="text-align: justify">Tudjátok szeretek én írni. A munkám is a betűkhöz köt. Mégis, időről-időre megállok és pontosan látom, hogy a mocsok kis szavak hogy húzzák keretessé a valóságot, próbálják karakterré szelídíteni mindazt, ami sokkal több pár szép mondatnál, fordulatnál. Hogy a színek megfakulnak, ha papírhoz érnek, a hangok szavakká merevednek...</p> <p style="text-align: justify">Szeretek én írni. És szeretem tudni, hogy amiről írok az valamiféle jóság, amiről érdemes beszélni. De nagyon szeretek megállni és látni a szavak helyét a rendszerben, köszönettel kilépni az ajtón és tovább létezni valami leírhatatlanban.</p> <p style="text-align: justify"> </p> <p> </p> <p> </p>richhttps://sansz.cafeblog.hu/files/2017/04/7fccf18a1be6e90dab0b2b6f4a1e238b-d3cnnur-150x150.jpg150150