<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Sansz</provider_name><provider_url>https://sansz.cafeblog.hu</provider_url><author_name>Somogyi Eszter</author_name><author_url>https://sansz.cafeblog.hu/author/somogyi_eszter/</author_url><title>Rések</title><html>&lt;br /&gt;&lt;div style=&quot;margin: 0cm 0cm 10pt&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: 14pt;line-height: 115%&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: Calibri&quot;&gt;Benézek, lesnem sem kell. Állnak a szobában, a gyerek egy széken gubbaszt. Nincs szó, nincs hangosság, nincs harmónia…fullasztó.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;br /&gt;&lt;div style=&quot;margin: 0cm 0cm 10pt&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: 14pt;line-height: 115%&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: Calibri&quot;&gt;Benézek, csak körvonalakat látok. Mindenki mozog, sok a dolog, csinálni kell, a gyerek pakolja a játékait, egy pici sír, a színek élénkek, zajlik az élet.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;br /&gt;&lt;div style=&quot;margin: 0cm 0cm 10pt&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: 14pt;line-height: 115%&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: Calibri&quot;&gt;Benézek, semmit sem látok, csak halvány fények szóródnak és valahol egy négyévesforma csak kacag, kacag…&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;br /&gt;&lt;div style=&quot;margin: 0cm 0cm 10pt&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: 14pt;line-height: 115%&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: Calibri&quot;&gt;Benézek, hangosság van, viszály, akaratgyengeség… félelem.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;br /&gt;&lt;div style=&quot;margin: 0cm 0cm 10pt&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: 14pt;line-height: 115%&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: Calibri&quot;&gt;Naponta nézem őket, ott a kis padon. Reggel van, még mindenki majdnem önmaga, még nem törölte ki a napi teendő az éjszakai őszinteséget. Csak pár perc a világ ott az előtérben, de tudni lehet, kibe épült olyan szervesen a bizalom, hogy könnyűre merje hagyni az elválást. Sejteni, melyikőjük örül, hogy elhagyja az otthont, melyik bújna még, és sokat elárul az is, hogy ki milyen eszköztárat ránt elő, hogy feldolgozza a hirtelen jött önállóságot. És persze nem lehet nem látni a kisfiú tekintetét, aki a fejnél is magasabbra néz, ha férfit lát, vagy a kislányt, aki olyan mereven, könyörgőn bámul az anyja szemébe. &lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;br /&gt;&lt;div style=&quot;margin: 0cm 0cm 10pt&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: 14pt;line-height: 115%&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: Calibri&quot;&gt;Kötöm a gyerek cipőjét, nem lesek. Mégis, csak azt érzem, apró rések sorakoznak a padon, ajtó és fal közötti hús-vér szünetek, akiken keresztül belátok sok más világba…&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;</html><type>rich</type></oembed>