1.0Sanszhttps://sansz.cafeblog.huSomogyi Eszterhttps://sansz.cafeblog.hu/author/somogyi_eszter/<br /><div style="margin: 0cm 0cm 10pt"><span style="font-family: Calibri">A helyzet az, hogy nem vagyok jóban a szülinapokkal. A fura az, hogy az időmúlás kicsit sem zavar, sőt, az idő az évek előre haladtával igazán élvezetes dolgokat buktat a felszínre. A szülinapok, ezek a semmitmondó fordulók viszont évről-évre rossz napot hoznak, ostoba történésekkel, veszekedésekkel, régebben valami gyermekkorból maradt csalódással, mostanság pusztán negatív élményekkel. A tendencia tegnap sem fordult meg, a hajnal gyermeki hisztivel köszöntött, a reggel családi balhéval indult, a dél rossz hírrel érkezett. De ezúttal kifogtam rajta, nem ért váratlanul. Még előző este megszállt valamiféle bizonyosság, hogy a szülinapot idén mégis máshogy élem majd túl – meg. Gyorsan papírt ragadtam, öt listát készítettem. Abban a biztos tudatban, hogy egyáltalán nem találok majd jobb alkalmat, amikor hálát adhatnék a családomnak, azért amit kaptam és kapok tőlük, mindenkinek megírtam a magáét. Öt-hat dolog fejenkét, ha sokat mondok, de az színigaz, mentes mindenféle szépítéstől, sallangmentes, tőmondatos. Ezt kapták tőlem a szülinapomra itt szűk körben. És meg kell mondjam, az ajándékozásban továbbra sincs semmi rizikó, mindig jó érzést hoz. A szülinapomnak pedig ezúton üzenem, hogy idén én nyertem.</span></div>rich