{"version":"1.0","provider_name":"Sansz","provider_url":"https:\/\/sansz.cafeblog.hu","author_name":"Somogyi Eszter","author_url":"https:\/\/sansz.cafeblog.hu\/author\/somogyi_eszter\/","title":"A kurva","html":"
Ez a t\u00f6rt\u00e9net nem egy kurv\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l. Legal\u00e1bbis nem val\u00f3sz\u00edn\u0171.<\/span><\/div>
A n\u0151t a Margit-h\u00edd budai oldal\u00e1n l\u00e1ttam meg, a villamosmeg\u00e1ll\u00f3 fel\u00e9 s\u00e9t\u00e1lt. Negyven k\u00f6r\u00fcl j\u00e1rhatott, a kidolgozott izomzat fesz\u00fclt a v\u00e1dlij\u00e1n, ahogy l\u00e9pett. Piros testre simul\u00f3 ruh\u00e1t viselt, f\u00fcl\u00e9ben hatalmas arany karika himb\u00e1l\u00f3dzott, k\u00e9k szemeit t\u00falz\u00f3 fekete sminkkel hangs\u00falyozta, nem maradt el a v\u00f6r\u00f6s r\u00fazs sem. \u00d6sszess\u00e9g\u00e9ben maga volt a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gess\u00e9g. A villamosra v\u00e1r\u00f3 t\u00f6meg egy emberk\u00e9nt b\u00e1multa meg, azt\u00e1n ki-ki visszamenek\u00fclt saj\u00e1t \u00edzl\u00e9s- \u00e9s g\u00e1tl\u00e1svil\u00e1g\u00e1ba, elh\u00fazta a sz\u00e1j\u00e1t, les\u00fct\u00f6tte a szem\u00e9t vagy \u00e9ppen elmosolyodott. Egy biztos, mire a n\u0151 a meg\u00e1ll\u00f3ba \u00e9rt, minden f\u00e9rfi tudta, hogy l\u00e1bai form\u00e1sak, feneke kor\u00e1hoz k\u00e9pest feszes \u00e9s a mellei m\u00e9g mindig kerekek. A n\u0151t mindez kicsit sem zavarta. Fekete pill\u00e1i m\u00f6g\u00fcl \u00e9ppen annyi k\u00edv\u00e1ncsis\u00e1ggal tekintett a vil\u00e1gra, hogy a megjelen\u00e9s\u00e9re adott reakci\u00f3k meg ne rend\u00edthess\u00e9k k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl tetemes \u00f6nbizalm\u00e1t. Egyetlen f\u00f6l\u00f6sleges mozdulatot sem tett, egyetlen mosolyt sem osztott ki, egyetlen fricsk\u00e1ra sem \u00e1llt meg felh\u00e1borodni.<\/span><\/div>
K\u00e9s\u0151bb j\u00f3val, m\u00e1r m\u00e1shol \u00fcltem, m\u00e1sfajta n\u0151kkel, m\u00e1sfajta gondolatokkal. A terasz mellett hull\u00e1mzott a ny\u00e1ri t\u00f6meg. L\u00e1nyok, asszonyok, nyugd\u00edjasok t\u00f6mkelege s\u00e9t\u00e1lt arra, an\u00e9lk\u00fcl, hogy ak\u00e1rcsak k\u00f6ze lett volna ahhoz a N\u0151h\u00f6z, aki \u00e1lmai szerint mindig is lenni akart. Eszembe jutott a piros ruh\u00e1s az \u00e9ktelen f\u00fclbeval\u00f3ival, az \u00f6nazonos cuccaival. R\u00e1nk f\u00e9rt volna, ha erre j\u00e1r.<\/span><\/div>
Megint m\u00e1shol este besz\u00e9lget\u00fcnk egy f\u00e9rfival. Cs\u00f6ndes terasz, j\u00f3fajta forr\u00f3 este \u00e9s \u0151 megdics\u00e9ri a mint\u00e1s ruh\u00e1mat. Majdnem belekezdtek kifejteni, hogy bezzeg a farmer k\u00e9nyelmesebb \u00e9s praktikusabb lett volna, de elharapom a mondat elej\u00e9t. N\u00e9zem \u0151t, boldog. Ritka alkalom, hogy nem t\u00f6r\u00f6m \u00f6ssze, amit nem kell. Az \u0151si f\u00e9rfi\u00fai ill\u00fazi\u00f3 k\u00f6zt\u00fcnk t\u00f6lti az est\u00e9t, majd \u00e9ps\u00e9gben \u00e9s eg\u00e9szs\u00e9gben vel\u00fcnk t\u00e1vozik. <\/span><\/div>
 <\/span><\/div>","type":"rich"}