.
…egy általam elkövetett darabból, ami azért van itt, mert előbb-utóbb szerepe lesz egy Sansz-Esten.
Ketten
1.felvonás
Frank: -Ne haragudjon, őszintén mondom, hogy erre nem számítottam!
Irina: -Hogy hanyatt esek?
Frank: -Nos, igen.
Irina: -Megkérdezhetem, hogy mire számított, miután megkért, hogy foglaljak helyet, dőljek kényelmesen hátra és csodáljam a kilátást, amíg ön megérkezik a kávéval?
Frank: -Nem tudom, mit mondhatnék. Ön olyan hátranézős típusnak tűnt.
Irina: -Mikor?
Frank: -A cikkei alapján…
Irina: -Nézze, ha az ember háborús tudósító, ráadásul nő, akkor valóban gyakran néz maga mögé. De megesik, hogy megbízom valakiben.
Frank: -Ha szabad megjegyeznem, ez igen helytelen.
Irina: -Na ne mondja!
Frank: -Röstellem.
Irina: -Mit? Hogy a széknek nem volt támlája, vagy hogy az emberiséggel szembeni általános bizalmatlanságra bíztat.
Frank: -Az utóbbit. Az előzőért kiengesztelem.
Irina: -Mégis hogyan gondolja?
Frank: -Fogalmam sincs, mondja meg ön.
Irina: -Nos. Megtenné, hogy mellé ül ennek a széknek?
Frank: -Természetesen örömmel megtenném, de tekintettel arra, hogy két kávé van a tálcámon, el kell mondanom, hogy ezért vélhetőleg kirúgnak.
Irina: -És az számít?
Frank: -Tudja hogy van…
Irina: -Amúgy mi a csudának hozott két kávét?Én egyet kértem.
Frank: -Gondoltam megisszuk.
Irina: -Aha. És azért nem rúgják ki?
Frank: -De, természetesen igen.
Irina: -Megengedi, hogy ne értsem?
Frank: -Megtisztel vele.
Irina: -Maga bolond?
Frank: -Leginkább pincér vagyok. Legalábbis egyelőre.
Irina: -Amíg ki nem rúgatom.
Frank: -Ahogy mondja.
Irina: -Ugye nem bánja, szeretném látni, ahogy seggreül.
Frank: -Megértem.
Irina: -Nos?
Frank: -Kölcsönadná a kabátját?
Irina: -Nem hiszem. Amúgy sem érne vele sokat, nem valami puha egy darab.
Frank: -Nem is azért kérném.
Irina: -Rögtön gondoltam. Mégis minek?
Frank: -Ha egy híresség kabátjában esek fenékre, az bizalmi kapcsolatot feltételezne.
Irina: -Úgy hiszi, akkor nem rúgnák ki?
Frank: -Ebben bízom.
Irina: -Volt már hasonlóra példa?
Frank: -Hogy őszinte legyek, soha.
Irina: -Maga tetszik nekem, egészen biztos, hogy nem normális.
Frank: -Szabad lesz?
Irina: -Persze, vegye csak föl.
Frank: -Szép darab, ha megjegyezhetem.
Irina: -A volt férjemtől kaptam. Bátran öntse csak rá a kávét.
Frank: -Azt inkább nem, tudja az előmenetelem…
Irina: -Persze, persze.
Frank: -Erre a székre gondolt?
Irina: -Egészen pontosan.
Frank: -Lehet még egy kérdésem?
Irina: -Ki vele!
Frank: -Később megvárhatom kint?
Irina: -Miért előtte hol lesz?
Frank: -Tudja, ha most mellé ülök a jelölt széknek, nagyjából fix, hogy kirúgnak. Persze számíthat a kabát, de biztosra nem mehetünk. Akkor pedig tizenöt percen belül el kell hagynom a kávézót. Gyanítom, ön addigra nem végez.
Irina: – Egy kávéval?
Frank: -Kettővel.
Irina: -De én csak egyet kértem!
Frank: -Ez igaz, de ha most ezt a kettőt magamra öntöm, a kollégám rögvest hoz majd önnek még kettőt. Nem volna szép dolog visszautasítania.
Irina: -Igaza van.
Frank: -Sajnálom.
Irina: -Ne azt sajnálja, hanem hogy hanyatt estem.
Frank: -Sajnálom, de ezt nem tudom sajnálni. Igazán szépen csinálta. Sikkesen.
Irina: -Köszönöm.
Frank: -Nem mondanám, ha nem így lenne.
Irina: -Tényleg?
Frank: -Ennyire már ismerhet.
Irina: -Igaza van.
Frank: -Múlt héten egy fiatal hölgy esett hanyatt és komolyan mondom, hogy egyáltalán nem volt szép. A lábaival összevissza kalimpált és a terítőt is magával rántotta. Rossz volt nézni.
Irina: -El tudom képzelni.
Frank: -De ön szépen csinálta.
Irina: -Zavarba hoz.
Frank: -Csak őszinte vagyok.
Irina: -Tudja mit, megvárhat kint.
Frank: – Ezt reméltem.
Irina: -Na üljön le!
Frank: -Természetesen.
Ha tetszett a poszt és szívesen beszélgetnél róla, illetve ha érdekelnek az aktualitások, várunk a Facebookon!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: