Sansz: fél perc alatt végigolvasni egy posztot, ami olyasmiről szól, amiről egész életen át beszélhetnénk…igaz, annál távolabb kerülnénk a lényegétől.
Azt hiszem, a törekvéseink iránya a helytelen.
A minimum helyett a maximum felé igyekszünk. A többhöz tartunk, mióta egyszer régen eltévedtünk. A több gondolathoz, a komplexebb megoldásokhoz, a több anyagi forráshoz. Elfelejtettük, hogy minél letisztultabb, minimalistább a belsőnk, egyszerűbb a gondolatrendszerünk, az életünk, annál nagyobb tere lehet benne a boldogságnak.
Ha belegondolsz, nem tudod, hogy valójában miért mész a több felé, mit vársz tőle. Nincs ott semmi, ami ne tenné kuszábbá, bonyolultabbá, átláthatatlanabbá az életedet. Hogy is tehetne bármi boldogabbá, ami több? Nonszensz. A csokit is a csokiért eszem és nem kell, hogy 6 réteg papír legyen rajta. Az a nagy tábla mogyorós cucc, az a nekem való, minden más csak elválaszt az édesség élvezetétől, mindegy hogy amúgy milyen céllal pakolták bele.
Ha tetszett a poszt és szívesen beszélgetnél róla, illetve ha érdekelnek az aktualitások, várunk a Facebookon!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: