Sansz

Retek Feri öt éves, nyurga és a nevével ellentétben egyáltalán nem koszos kisfiú. Vagyis, a szó hagyományos értelmében nem koszos. Szeret kezet, fogat és arcot mosni, viszont még ennél is jobban szeret játszani. A játék meg ugye, néha, alkalomadtán….kosszal, sárral, gyurmadarabokkal, festékpacákkal jár. Ez a mese azonban most éppen a tiszta Retek Feriről szól. A… Tovább »

Onnan tudom, hogy jól vagyok, hogy nem értem a kérdéseket. A szavakat, amelyek csak viszonyulásokhoz, állapotokhoz, személyekhez fűznek, róluk mesélnek. Amikor igazán szép a világ csak egy teret érzékelek, benne olykor egy fát. A gyermeki, féktelen öröm fáját. Semmi mást. Amikor igazán jól vagyok, nincs ingerem a változtatásra, sem a beszédre. Szemlélődni vágyom, máskor játszani,… Tovább »

  Jó régóta ismerem. Sokáig csak azt láttam, hogy mindig valamiben éppen nagyon benne van. Csak később jöttem rá, hogy ez olyasmi, amiben jobb lenne, ha mi is nagyon benne lennénk. Dénes Barbara mesél arról, hogy lehet sok éven át a fenntarthatóságért szívből tenni. Meg arról, hogy előfordul, hogy ebből egyszercsak saját vállalkozás, egyértelmű ösvény… Tovább »

. …egy általam elkövetett darabból, ami azért van itt, mert előbb-utóbb szerepe lesz egy Sansz-Esten. Ketten 1.felvonás Frank: -Ne haragudjon, őszintén mondom, hogy erre nem számítottam! Irina: -Hogy hanyatt esek? Frank: -Nos, igen. Irina: -Megkérdezhetem, hogy mire számított, miután megkért, hogy foglaljak helyet, dőljek kényelmesen hátra és csodáljam a kilátást, amíg ön megérkezik a kávéval?… Tovább »

Istennek van humora. Ez akkor jutott eszembe, amikor 100 méterrel elhagytam a Délit és éppen álltam a dugóban. Több hónap kétség, kétely, betegség, vizsgálat és egyéb nyalánkságok után ugyanis felnéztem az égre, egy hatalmasat húztam a kormányra, majdan azt találtam mondani, hogy „Na tessék, akkor most adj jelet, ha létezel!” Abban a pillanatban váltott az… Tovább »

Tudjátok szeretek én írni. A munkám is a betűkhöz köt. Mégis, időről-időre megállok és pontosan látom, hogy a mocsok kis szavak hogy húzzák keretessé a valóságot, próbálják karakterré szelídíteni mindazt, ami sokkal több pár szép mondatnál, fordulatnál. Hogy a színek megfakulnak, ha papírhoz érnek, a hangok szavakká merevednek… Szeretek én írni. És szeretem tudni, hogy… Tovább »

Akkor éreztem, hogy nagyon benne lehetek a buliban, amikor a tegnapi megbeszélésen Bársony Bálint elmondta, a fesztiválra (amit szervezünk) energetikailag jól jönne két ló és én erre még csak el sem pislogtam magam. Tény, a miértek az utóbbi években nagyon átíródtam bennem. A hogyanok pedig határozottan alakulnak. Az Evernessben végzett munkám során olyan célért dolgozom,… Tovább »

Az egész nap kietlen volt, véletlenszerű, valami szürreális érzettel spékelve, amiben már korán hátrahagytam a terveket. Amikor reggel kilenckor erősen megszédültem, éreztem, nem vonatkozhatnak a mai napra többé, más értelme van az időnek. A kutyából még kivettem a kullancsot, a spenótot még betettem a hűtőbe, aztán valamikor elmentem a gyerekért az iskolába. Nem voltunk valami… Tovább »

Minden csöpögött. A korlát, az eresz, a faágak. Az iskola bejáratán már tódultak ki a gyerekek, amikor odaértem. Összeakadt a tekintetünk némelyekkel, gyors sorsközösséget vállaltunk, némán megbeszéltük, amit kellett, hogy igen, mindannyian határozottan ázunk, igen, péntek van, és igen, ez nem fair így hétvégére. Fent leültem, mert Soma megmondta: nincs hova sietni és ez esetben… Tovább »

Azt hiszem, nem ismerjük az érzést, ahogyan egy női vezetőt követni lehet. Elfelejtettük. Mindebben még nem vagyok igazán biztos, inkább csak egy érzetem van. A férfi vezetőben ott van, a „Na gyertek utánam, az életekre állok, felelek értetek, vezetlek és megvédelek Titeket, utat mutatok” attitűd. A női vezető, ha így mutat utat, az férfi karaktert… Tovább »